Egy dömösi szerencsétlenkedése Esztergomban

(A nagy hazugságok mellett szinte eltörpülnek a kicsik. Pedig Bidzsi kicsiket is hazudik. És azok is fájnak ám. Ráadásul ott van az az oktondi igyekezet, hogy a polgári önkormányzat és támogatói között újabb és újabb konflikust hazudjanak.

Pócsföldit is kiszakítanák a többségi frakcióból. Csakhogy Pócsföldi nem hülye. Nem olyan szűklátokörű, mint Koditek Pál, aki harminc Szenttamási okostojás összecsődülését látva félelmében vonyítva kiugrik a frakcióból, egy mondatban megtagadva öt korábbi döntését és a beléfektetett bizalmat, a kampányához nyújtott segítséget. Pontosabban a kampányt, amiből ő nem is nagyon vette ki a részét. Akkor is helyette kellett dolgoznia egy csomó fideszes aktivistának. Kérdezzék csak meg Meggyest, Steindlt, Knappot.)

Az egyik offlineban arról értekezik Csömpe és Bidzsi, hogy nem támogatta az önkormányzat eléggé az egyházi oktatást. Például a Mindszenty iskola óvodával való bővítését hozzák fel.

Csak hát hazudnak. Mert a történet úgy néz ki, hogy a Mindszenty és a Rudnay Alapítvány szövetkezett egy pályázatra, amin keresztül 50 millió forinthoz lehetett hozzányerni 290 milliót.

Aztán értesítették őket, hogy a 290-et akkor nyernék meg 50-re, ha önkormányzat lenne a partner, mert a Rudnayval csak olyan elbírálási kategóriába kerülnek, ahol 140-re adnak 200-at. Körülbelül. Mondjuk nem Magyarországon, hanem olyan országban, ahol nem ilyen bunkó kommunista hazug banda kezeli a közpénzt, mint a gyurcsikormány, bottal verték volna el a pályázatkezelőt. De nálunk nem.

A Rudnay és a Mindszenty ekkor fordult Esztergomhoz, kérve, vegye át a Rudnaytól a partnerséget. Így is lett. A város betett a mi pénzünkből 50 milliót, beállt partnernekA Rudnay az általa a célra felajánlott pénzt pedig, mert ilyen becsületes és gerinces, köszönettel felajánlotta Esztergomnak. Óvodai, közintézményi célra. Mert ilyen jóízléssel párosult becsületes partnere a városnak az egyházhoz közel álló intézmény, amivel a rossz viszonyt szeretné Bidzsi. Mert ami Esztergomnak jó, az neki fáj, s szeretné elrontani. Mert akkor hogy bizonygathatná, hogy nem jó a viszony? Sehogy.

Esztergom úgy lehetett jófej, úgy kímélte meg a Rudnay-Mindszenty-társaságot plusz 90 milliós kiadástól, hogy vigyázott a mi pénzünkre is.

Eddig tiszta sor.

Vajon Bidzsi mit akart elérni? A rossz viszony bemutatását? Aligha. A kialakítását? Bizonnyal. Hogy ez aljasság? Persze, hogy az.

És a két nagyeszű mer írni arról, milyen kötelességei vannak az önkormányzatnak az egyházzal szemben? Most hagyjuk, hogy a városházán azt beszélik: a két marha együtt bírta összehozni a negyedoldalnyi cikkecskét. Most hagyjuk azt is, hogy éppen Kifaszomezajenci bírt beleugatni a döntésbe. Hogy, hogy nem, éppen ugyanazt mondta, amit Bidzsiék leírtak. Ez most hagyjuk.

De hogy nem sül le a képükről a bőr most kevesellni az egyháznak adott támogatásokat? Amikor agyba-főbe szidják Meggyest, hogy a papokkal van? Amikor a kanonoksorról van szó, minden kifizetett fillérre ráírják, hogy az egyházat gazdagító közpénz. Amikor a Mindszenty iskoláról, dettó. AMikor a Szent Erzsébet kerül szóba? Éppen a bidzsigom volt, ahol azzal vádolták Esztergomot, hogy az egyházi oktatás oltárán áldozta fel Bidzsike iskoláját. Persze, azt semmi módon nem kommentálták, hogy Bidzsike iskolájára is elköltődött 300 millió.

Persze Kovácséknak propagálják az egyházi kapcsolatait, gratulálunk. Mert Kovács az ő emberük. Kovács annyira jó ember volt, olyan jó egyházi kapcsolatokkal, hogy miatta történt pár felelősségre vonás a Szent Adalbertben, a konferenciájuk miatt. Amit végül nem tarthattak meg. Persze bidzsigom és horváthújság, a Válasz kaserolta a feszkót, Kovácsot, Wierdlt, aki bedöntötte a Szent István költözését, a Kanonok sor felújítását. A Kanonok sorét, amit Esztergom csak használ, de az egyház tulajdonol. Na, annak a felújítása  ment szopóágra Wierdl miatt. De őt Bidzsi kaserolja.

Hátnem hülye ő? Még szerencse, hogy ezt mindig írásban is bizonyítani tudja.

Mi meg szemléljük.

Nem múló undorral

Magától  Értetődő
 

Ó, te ocsmány szörnyeteg Seggszar, hát most olvasom én is a szarháziskodásod, Bűzmocsok, aki vagy, a Horváthék sajtópereiről. Hogy nem húzod el a pocsék beleid Esztergomból, Dömösre, vissza, vagy ahonnan felbugyborékolt az a genny, ami te volnál.

Huhh.

Mélyen Tisztel Publikum!

Szóval megyen sajtóper, ami azért ocsmány Horváth részéről. Mert egyrészt én szilárdan hiszem, az a véleményem, hogy neki igenis köze van Misznéderhoz. Nem véletlen, hogy együtt videóztatta magát a gyújtogatás előtt Misznéderrel. Közvetlenül a gyújtogatás előtt, egy nappal előtte, és a gyújtogatás napján került a videó a netre. És a videót Cserép forgatta, és Kifos fényképezte végig.

Vicces kis cucc, nevetős is lehetne, amikor Bádi arról pofázik, hogy hadseregei vannak Meggyesnek, hivatalnokokból, például az építéshatóság. Misznéder biztos boldog volt, neki mennyit? 220 milliót kellett volna kifizetnie a lakóparki szabálytalanságok után.

Kifos, akinek nincs köze Horváthhoz. Ahogy Misznédernek sem. És amit Takács írt. Írjál még, Pista, ha ott voltál. Gyere ide álnév alá, ahogy már két írást megjelentettem, megcsinálom azt is.

Horváth, a politikus. Aztakurvaanyját az ilyen köccsnek. Igen, tehát egyrészt után másrészt. Másrészt pedig sok kínlódás után elindult a Hídlap hetilap, benne a képviselői oldal, amiben valami politikus vitatkozás lehetett, nem sok, mert Kipöcsjenci mindig beleokádott, mert neki a politizálás ilyen (úgy-e, Mömjenő? szkinhedliber-rasszista-nácimadár?) azt jelenti. Tegezős-anyázós hazugságait aláfestette a Nyíri-kórus, és időnként megjelent a Kinál-Jónás ikerpár is, mint humoros dalbetét.

Na, ez a képviselői oldal minden szart felvett, szinte korlátlanul bírta, hogy Nyíri például a szálloda építési engedélyét hiányolja (miközben megvolt - de mégis, ki ez a Nyíri, hogy igazoltasson?), bírta, hogy Kieviccjenő a fenébe küldje a polgári oldalt, bírta, hogy a polgári oldal meg szamármódra tűrje a verést.

És amikor bepipultak, és megmondták Horváthnak, hogy most már elég, mert még a Meggyes legazemberezését tűrték (háromszor hagyták, hogy Horváth gazdasági vsszaélésekről pofázzon, mondjuk miért?), de Pócsföldit nem hagyják, akkor Horváth, a politikai vitakultúra bajnoka, mindenkit feljelentett. Az a gyík. Mert korábban soha senki senkit - még a gazemberezős Horváthot sem, még az alaptalanul vádaskodó Nyírit sem, még a libiszkinhed Jencit sem.

És most élcelődik egy ilyen dömsi bunkó az Esztergomi képviselőkön? Pócsföldin? Te, Beronda, hát képzeld el, hogy mondjuk téged fenyegetnek meg, hogy vond vissza a vallomásod. Nem pár pofonra, vagy hogy nem engednek be többé lakossági fórumra, nem, gyík. Rendesen. Egy vállalkozó nevében, aki kétszáz milliót kapott az államtól csak tavaly és idén. Aki olyan jól fekszik, érted, akinek a vérmintája kiborulhat a hűtőben, akihez előbb telefonál az apehes, mielőtt rajtaütésszerűen ellenőrizne, aki a Tittmann haverja, együtt bizniszelnek.

Hogy esetleg nem is azt mondta? Miért vagy benne biztos, hogy mondta? Amit feltettél, az a bíró (vagy bírónő) értelmezése. Láthatod, hogy az értelmezés milyen nehezen megy. Okosjenci például még mindig betiltásról vartyog, pedig elmondták páran neki, hogy nem. De ha még koncepció is van mögötte, akkor baszhatjuk a jogszolgáltatást. Horváth a százmillióival, a szoci haverjeivel, hát nem csodálkoznék, ha az ítéletet a pesti futár vitte volna a bíróságra.

És ott van a másik vallomása. Ha azt pontosan idézi Takács, akkor tényleg nincs miről ugatnia a fostorgomnak. Együtt indulnak el? Igen? És Misznéder milliói azok honnan? Misznéder látogatása, a milliók felajánlása és a Horváth-Kovács vonal csak éppen véletlenül egyszerre jöttek Misznéder szájára?

Ne bassz!

És a szartokgom egyre mélyebben süllyed Horváth valagába, arccal előre. Volt videó, képsorozat, Misznéderék nyílt levele, Kovács-interjú, újabb és újabb offline kiadások, tele koncepciózus hazugságokkal. Most persze szegény Pócsföldit szedik elő. Most persze megint a polgári frakciót szedik elő.

Persze, lehet, hogy beszartak. Ha én mesterkednék a Horváth érdekében, én is minden módon manipulálnám a közvéleményt, hogy Misi milyen faszagyerek. Együtt húznák nyársra a seggünket, ha bedőlünk. Akkor inkább fényezném.

Ugyan már, Jenci, Misi, gyerekek! Hát mennyire bénák vagytok már, hát azt hiszitek, egy vélhetően súlyosan megfenyegetett képviselő félremagyarázott vallomása elég ehhez?

Hát hülyék vagytok.

Méla undorral

(Persze, lófaszt az. Most megint írhatok, gyorsan, mert megszólíttattam. Pedig a szombat az szombat.)

Tisztelt Nagyérdemű Publikum!

Bizonyos Dödölle írt nekem, hogy őt kimoderálták a bidzsigomból, hát persze. Elküldte az írását is. Mondjuk tartozom annyival Dödöllének, hogy köszönöm, és azzal is, hogy Kedves Dödölle, tényleg ügyelj a helyesírásra! és azzal, hogy azért nem volt az annyira rossz, főleg ha diszlexes-diszgráfos papírod is van. Nekem volt egyetemi évfolyamtársam, aki vak volt, hát nem kellett írásban vizsgáznia, a tesztet meg néha maguk a nagyméltóságú professzoraink olvasták fel neki, hogy ki tudja tölteni, és volt diszlexiás-diszgráfiás is, akinek mindent szóban kellett megoldania, ugyanezért. Mondjuk kiröhögtük, de ezt már bánom azóta. Úgyhogy egy nagy BOCS neki is.

     És kérnem Dödöllét, legközelebb csak a saját írását küldje el, mert a többit én s el tudom olvasni eredetiben, éppen ezért olvasom Bidzsi honlapját, elég nekem abból egyszer, köszönöm, nem kell több.

     Dödöllét kimoderálták a Tanú-fórumból. Ott Pócsföldi tanúvallomását elemezve Bidzsi arra a következtetésre jut, hogy Pócsföldi József kertvárosi képviselő kiválik a Fidesz-frakcióból.

     D. azzal kezdte (inkább átírtam), hogy Pócsföldi nyilatkozatát (a nyilatkozat még fenn van) a bíróság rosszul értelmezte, ahogy a Meggyes- és Knapp-nyilatkozatokat is. Halványan engedi sejteni, hogy szerinte ez direkt volt, azért, hogy Horvthnak ítélhessenek, és reméli, a másodfokon a nyilvánvaló tévedését a magyar igazságszolgáltatás majd helyre teszi.

     Hát én nem vagyok ilyen bizalommal.

     De vissza D-hez. Azt is leírja, hogy Pócsföldi esetleg eltért a nyilatkozatától a vallomásában, de ezt meg lehet érteni, hiszen egyrészt maga aMisznéder-féle megkeresés miatt is szarul érezheti magát, és korábban is fenyegették P-t azzal, hogy belefojtják a Palába, meg köztudomású, hogy azóta is megkeresték már, újabb fenyegetésekkel.

     Valószínűleg ezért nyúlt bele a cenzori szőrös kéz D. hozzászólásába.

     Vagy azért, mert leírta: nem feltételezi P-ről, hogy szembefordulna Meggyessel.

     Nos, ezt én sem.

     Vagy azért, mert csúnya és igazságtalan elfogultsággal, de minimum tévedéssel vádolta meg a bíróságot.

     Nos, készséggel elhiszem, hogy szavaiért a bidzsigomon szilencium a jutalma.

     Hogy is van ez, Bidzsikém? Ki sír a demokrácia és a véleményszabadság után?

     Ti egy dölyfös, önhitt cenzuraszövetség vagytok, igen közel a gyújtogatókhoz (Misznéderék levelét hol olvashattuk facsimileben? Tájékoztatójukat ki is forgatta le a Gyakorló előtt?) és Horváthékhoz (kinek küldte el Horváth a bírósági iratait? Bidzsinek).

     És ők akarnak Esztergom 2.0 lenni.

                                   Zsigeri undorral és dühvel

                                                                      Magától Értetődő

Lenne most itt egy mottó:

Aki hazudik, az csal,

aki hazudik, az lop,

hazudni, lopni

csúnya dolog

       Máma ünneprontó leszek, és nem Bidzsivel foglalkozom, mert olyan trauma ért reggel, hogy azonnal kell róla tájékoztatnom az én kis blogomat, mielőtt megroppan az agyam a koncentrált értelem súlyos csapásai alatt. Mondjuk már túl vagyok az ebéden, de kapja be Endrédi József. Kaptam ugyanis (koránkelő vagyok, tehát valószínűleg még este, tegnap) egy Szuperinfó című lapot, ami eddig nem jutott ide fel hozzánk, és belehajtogatva egy súlyos érzelmi-értelmi collapsusról, avagy összeomlásról szóló tanulmányt.

       Már a Szuperinfó is rég nyomja a csőröm, hogy suttyósodunk elfelé éltető latin hagyományainktól, tudniilik egyre több európai nyelvben azonosul a szuper jelentése a jó (kurvajó, hogy blogom eredeti tárgyát azért becsempésszem) jelentésével, mintegy helyettesíti eredeti jelentését, ami tulajdonképpen felettit, mármint valami felettit jelent, elöljárószóként pedig az (utána következő) felett, fölé jelentése van (mint például a "vide supra" - "lásd feljebb", vagy a "szupremácia" vagy a "szuperintendens", "szuperlatívusz" szavainkat, kifejezéseinket).

       De hagyjuk a latint, hiszen arról az irományról szólnék, ami a Civil Kurázsi címet viseli. Ennek szerzője, ez már a futó első olvasásból kiderül, emberfeletti küzdelmet folytat a magyar nyelvvel, annak nyelvtanával, helyesírásával, de azért legyőzi őket, és ruszkimódra meg is erőszakolja. Küzd valamint a nyelvvel, úgy a logikával, továbbá igyekszik messze elkerülni mindent, aminek köze van a valósághoz, igazsághoz.

       Alaphazugságát mindjárt két pillére állítja a szerző: az adókivetésből részesedő ifjú, erős adóhatósági dolgozók mítoszát építi a vaskos hazugság alá, és a szegény, önkormányzati adóval kifosztott rászorulók népmeséjét. Rózsa Sándorért, Robin Hoodért kiállt jajveszékelve, aki Kifaszomjenci, Kiszargabcsi, esetleg Kankóslaci vagy Nyálasatesz képében eljő, hogy megszüntesse az adókat, a gazdag köztisztviselők pénzét pedig kiossza a rászorulók közt. Gondolom, lányaikat, feleségeiket megtartaná magának Endrédi uraság.

       Nos, a gizda adószedőkről csak annyit, hogy van Bidzsi lázítgomján egy fószer, egy természetes számról nevezi el magát, valahol félúton ötvenhét és ötvenkilenc között, aki dolgozott emlékem szerint anno az adóirodán, egy érdekes rovarról elnevezett ember feleségének főnöksége alatt (ez a rovar arról híres, hogy időnként hirtelen túlszaporodik, és felhőnyi, sűrű és hatalmas, millió egyedből álló rajokban lezabál minden zöldet, főleg haszonnövényt, és a tarra rágott területről félelmetes özönnel vonul át a még fölpofázható növényzetre, miközben a gabona, legelők, élelem nélkül maradt emberek ezerszám halnak éhen - még csapásként a Könyvek Könyvébe is bekerültek - nomen est omen).

       Na ez a néhai adószedő elmesélhetné, miért kellett neki szorgos csalásokkal, saját főnökének adóeltitkolásához való asszisztenciával kiegészíteni kenyerét, ha az nem volt vékony, sőt Endrédi állítása szerint igencsak vastag is volt.

       Persze említett adószedő nem jellemző a polgármesteri hivatalra, például azért, mert ezeket ez embereket kirugdalják onnan, ahogy említett figurával tették. Jó tudni, hogy ilyen nyilvánvalóan személyes sértődéssel nem vádolható, egyébként meg talpig becsületes fickók osztják az észt a bidzsigomon.

       Nem jellemzőek az ilyen figurák, persze. Ahogy a jutalmazás sem. A motiváció nem a minél nagyobb bőr lehúzását szolgálja. Nem is szolgálhatja, mert az adómérték, az ugye meghatározott. Ha 100 után 5 adót kell fizetni, logikus, hogy nem jár jutalom annak, aki 249,7-re kiszámolja a 12,485-öt. Jutalom annak jár, aki megtalálja azokat, akik a 3854 helyett csak 2156-ot vallanak be. Mert ezek megfosztják közönségünket a különbözetre eső adótól. Nyugodtan leírom: ezek az Endrédi félék.

       Míg valaminek nagyobb hasznát élvezik, mint amit bevallanak, kevesebb élvezetet osztanak meg társadalmuk más tagjaival. Na az ők kézre kerítéséért, a hiányzó befizetések begyűjtéséért jár a juttatás. Meg persze azért, mert ilyenkor büntetést lehet kiszabni, aminek hivatalosan a további csalásoktól elrettentő ereje van. Nem ingyen nevel a társadalom, viszont a kézrekerítettektől joggal várhatjuk a pluszmunka megtérítését. Ezt is a közösség javára fordítják, jutalmazva a kézrekerítőket is.

       Van például egy esztergomi vállalkozó, aki PAssaui rendszámmal közlekedik, HM vagy MH, már nem emlékszem, a másik két betű. Na ő például egy olyan, aki megkíméli az önkormányzatot, hogy a gépjárműadóját számolgassák. Viszont mások (a mi, az Endrédi állítólag befizetett) adójának felhasználásába beleszól, mert egyébként képviselő.

       Olyan társadalmilag tudatos személy, mint Endrédi, vajon vitatja-e a közösség jövedelemszerzését? Aligha teheti, már ha józan s beszámítható, amit aligha támaszthat alá firkálmányaival. Vajon a kézrekerítők akkor is buzgók lennének, ha a a kimagasló és a jó teljesítményt ugyanúgy fizetnék? Ez nehezen hihető.

       Endrédi az adófizetők nevében szidja az adószedőket. Nos, ha mindenki becsülettel megfizeti, amit kell, akkor nagyon kiszúrnak az adószedőkkel, mert akkor ellenőrizgathetnek látástól vakulásig, nem találnak adóhiányt, nem hajthatják be, sirathatják az érdekeltségi rendszerből remélt pluszpénzüket. (Egyébként meg milyen aljas, hogy aki büszkén az adófizetők nevében írogál, ennyire nyíltan hangot ad az adószedők elleni gyűlöletének? Nem az adófizetést gyűlöli? Nem bújik ki a szög a zsákból? Vajon nem kapták-e már rajta valami turpisságon?)

       A másik fő hazugság a gazdasági épületekről szól. Szegény kisnyugdíjasok sufnijai után kiszabott tételeket vizionál, ami után adót kell fizetni. Persze mind olvastuk a gonosz nottinghami bíró ördögi tetteit elítélő, Robin Hoodot és seregét (kedvencem Tuck barát) feldícsérő, egyszerre szórakoztató és a zsarnokság ellen nevelve jellemfejlesztő történet valamelyik feldolgozását. Csakhogy Esztergom nem a normann-szász egybeolvadás előtti Anglia. Mértéket szabnak az adóztatásnak, főleg a személyesen a polgárt és a javait érintő adóztatásnak.

       Építménynél például az engedélyköteles, szilárd alapra húzott épület a mérték, szilár dalap, ami alatta van. Mint az adófizetés-bajnok által emlegetett hulladékdeszkából tákolt szerszámoskamara, az nem adózik. Pont azért, emiért Endrédi bujtogat: pillanatok alatt lécekre szétkapva, vagy éppen felgyújtva volt-nincs. Ráadásul nem nyilvántartott, így az utána történő adóztatás teljesen kiszámíthatatlan, bizonytalan.

       És ha már a kisnyugdíjasoknál tartunk: mennyit fizetett az adózás fedettpályás rekordere azok után a gépekért, felszerelésekért, amikkel elindította a cégét, amiket a szocializmusban az alacsony bérrel (és ezért alacsony nyugdíjjal) tönkretett emberek munkájából teremtettek elő. Amiket aztán bagóért, néha ócskavasáron lehetett megszerezni. Mi is volt a gyárban Endrédi?

       Endrédi hazugságai bénák, röhögni valók. Viszont a gyújtogatásra buzdítás, az abból áradó mérhetetlen fenyegetés miatt ezt az embert ki kell vonni a forgalomból. Mert még a végén felgyújt vagy felgyújtat valamit.

      Endrédi hazugságai bénák, röhögni valók. Viszont bántóan nagyok. Ezért kell cáfolni, lehetőleg aznap. Mint a Suzuki adókedvezményét, amit szerinte azért kap, mert Meggyes ajándékautó fejében a cég zsebébe került. Namost Meggyes nem olyan korrupt, mint Endrédi ("Az adófizetők nevében") barátai, ismerősei, üzletfelei, akik hasonló módszerrel élnek.

       Endrédi hazugságai bénák, röhögni valók. Mint a Suzuki adókedvezmény. Az ugyanis nincs. Mert megszűnt, a törvény így szólt. Éppen Meggyes volt, aki bevasalta a cégen a törvényt. Az eredmény: nem költözött el a gyár, a jóviszony töretlen, rendesen fizet adót, rendesen foglalkoztat többezer esztergomi embert, rendesen vásárolja az újabb telkeket az Ipari Parkban, és rendesen bővíti a gyártást, így növeli az adóját is. És hozza, csak hozza az újabb beszállítókat. Mind telekvásárlás, foglalkoztatás, adófizetés. Mind nekünk, a mi perselyünkbe. A mi szociális segélyünkre, tankönyvünkre, útjainkra, kórházunkra, sorolhatnám estig.
 

       Endrédi hazugságai bénák, röhögni valók. Az adózsarnokságról pedig  még egy kérdést: mennyi adócsökkentést ígért a szocialista banda? Mennyit? Nem hallom... Jó, és most azt kiabálják, mennyi adócsökkentést vezettek be?

       Endrédi hazugságai bénák, röhögni valók.

Hölgyeim és Uraim!

Kaptam egy levelet. Sokat gondolkodott a szerzője, kérem, Önök is gondolkodjanak az alább következőkről. A gondolat szabad. Egyelőre. De vannak, akik ezt tagadják. Róluk szól ez az írás.

Magától Értetődő

Mint nagy filozóf, A politikáról közölte alapvetését Cserép János, és a IV. szeretgom-szám még hasonló bölcselmeket hoz Bejótól, aki kétszer is megnyilvánul úgynevezett elvi kérdésekben (Szerintem, 3. oldal, és Tézisek és taszítások, 6. oldal.), továbbá közölnek egy állítólagos olvasói írást „Gyöngyösi László” szerzőmegjelöléssel (6. oldal). Utóbbi legtöbb tartalmi eleme a büntetőjog terrénumába tartozik, de jónéhány momentum visszhangozza a cserépi, bejói elveket. Már ha elvekről lehet szó a hipokritaság olyan látványos és közérthető manifesztuma kapcsán, mint a három (négy) írás összessége.

     Cserép a tudor, a háttérben ő irányít. Kinyilatkozta már, hogy az sz. az ő ötlete, ő valósította meg, pénzeli. Bejó csak a munkás. És mivel üres lapokat nem lehet az utcára szórni, hát kénytelenek unalomig ismételt patenteket lehozni. Nem baj, az unalmon átküzdve magunkat lényeges elemeket találunk. Most ássunk le együtt az sz. mélyére.

     Cserép azzal az elcsépelt, gondolattalan, sztereotip általánosítással kezd, hogy a politika az emberek (a ember, a zemberek) számára az indulatos, értelmetlen, kisstílű és önös érdekekért folyó hatalmi harcot jelenti, aminek legfőbb eleme a korrupció és a csalás. Ráadásul (és jókora ellentmondással) szerinte a politika unalmas és érdektelen.

Ilyen rossz tapasztalata van a politizálásról?

Aligha kellene, hiszen az sz. éppen a cserépi politizálás felülete, méghozzá egyetlen felülete. Igaz, acsargó, bundás indulatok tárházai a fórumok. Erről éppen Cserép, Bejó, valamint Erdélyi doktornő, Cserép felesége tehet. Hiszen ők moderálják a fórumokat. Hogy mit hagynak benne, azt józan és jóízlésű ember még idézőjelek közt sem ismétli meg.

Vajon a politika a fentieket jelenti az átlagembernek?

Aligha. A „laikusok” jelentős részét azonban befolyásolja néhány csoport, méghozzá éppen azok, amelyek már leszerepeltek hazugságaikkal, ezért próbálják az embereket eltolni a politikától. Hiszen ha továbbra is a társadalmi véleményformálás közelében maradnak, alighanem felfordulna a gyomruk, elfordulnának és megvonnák a szavazataikat azoktól, akik megcsalták őket, akik hazudtak nekik, akik uralmi technikái csak a korrupcióról, csalásról, tolvajlásról, vagy az erőszakról, kirekesztésről szólnak. Ezért érdemi és sikeres politizálás helyett, a választók minél nagyobb tömege előtti megmérettetések helyett azt a megoldást választják, hogy elidegenítik az embereket a politizálástól. Aki nem megy el szavazni, biztosan nem szavazhat ellenük. Nem szavazhat versenytársuk mellett.

Melyek ezek a tényezők? Kiknek érdeke, hogy így legyen?

Éppen az az MSzP, ami országosan és helyi szinten is megbukott. Ócska kis hazugságaikkal Esztergomban szinte kirekesztődtek a demokratikus fórumokból. Pedig nekik kellene a hatalom. Éppen a MÖM, ami hangoskodásával, gyűlölködésével és múltba révedt magyarkodásával korszerűtlenül és tehetetlenül nézelődik a partvonalról, időnként a bírót szidva, és a száz év előtti csapatösszeállítást, az aranykort siratja. Vezetőik tudják: esélytelenek arra, hogy valódi politikai döntéshozó helyzetbe kerüljenek. Ám hogy a sorozatos kudarcok, vereségek ne szüntessék meg híveinek bizalmát, kötődését, a siker helyett a kudarcot, és az okaként magyarázott „heroikus, elnyomott kisebbségi magyarok vagyunk-érzést” használják. Ez két veszélyes állapothoz is vezet – ráadásul akár egyszerre is. Az elnyomás érzése dühöt, agressziót, oktalan és logikátlan haragot és tetteket vált ki. Ezt persze az MSzP mindig igyekszik vetélytársa ellen kihasználni. Másrészt a „mi, magyarok” saját táborával szemben az „ők”-et folyamatosan gyalázzák, magyarellenesnek, idegen érdek kiszolgálójának titulálják, egy idő után pedig, mértéket és józanságot veszítve mindennek.

Vajon ki teszi állandóan közzé ennek a két csoportnak a „híreit”, „nyílt leveleit” az sz-en?

Cserép és Bejó. A cél kikövetkeztethető a módszerből, a praxisból. Fel kívánják lazítani a demokratikus intézményeket, el akarják távolítani attól éppen azokat, akik nemcsak fenntartják, de akikért a demokrácia működik. Fel akarják számolni a demokráciát, a hatalmi vákuumot önmagukkal akarják kitölteni. Miközben másokat a saját mocskolódásuk eredményével, a mocsok felmutatásával elriasztanak, mocskot bíró elvbarátaikat tolják a közéletbe, majd a döntéshozatalba.

Hatalmat akarnak.

Hogy ez unalmas és érdektelen lenne Cserépéknek?

Ne legyen illúziónk: nem az. Csak kimaradtak belőle, csak a hagyományos demokratikus versenyben elbuktak. Hát most elriasztanák a versenytársakat, akik az alkotmányos, törvényes és demokratikus játékszabályok szerint teszik a dolgukat. Mérgeznek és bomlasztanak, saját diktatúrájukat építik.

Hogyan teszi ezt Cserép és Bejó?

Ehhez új hatalomszerzési és hatalmi technikát vezetnek be Esztergomban. Jó lesz résen lenni. A módszer a következő. A demokrácia nevében fórumokat nyitnak, ahol értékektől mentesen megjelentetnek minden írást, ami a választott demokratikus intézményekkel szembehelyezkedik, ellenük foglal állást.

Na de hol vannak az önkormányzattal egyetértők? Mégiscsak nagy többséggel választották meg a polgármestert, és minden egyéni képviselői helyre fideszeseket választottak, nem?

Nem válogatás nélkül jelentetik meg ezeket a szövegeket: ha bárki az önkormányzat intézkedése mellett szól, hamarosan eltűnik, megkapja azokat a válogatottan ocsmány jelzőket, amiktől elmegy a kedve a véleménynyilvánítástól. Hamarosan tehát a markánsan ellenséges vélemények kizárólagosakká válnak az sz-en. Mindegy, hogy a Nagy-Magyarország miatti honfibút tagadó, vagy a radikálisan cigányellenes, vagy alpári stílusban becsmérlő, sértegető hang szólal meg, Cserép és Bejó egyként állítja: ez a nép hangja. Mínusz az önkormányzattal egyetértő vélemények. Azokat a városvezetést állandóan cenzúrával és elhallgattatással vádló sz-esek gondosan kigyomlálják.

Ennyire nyíltan? És az emberek bedőlnek?

Vannak alattomosabb módszerek is. A város vezetésével, az önkormányzattal, azok elképzeléseivel, terveivel, döntéseivel egyetértőket diszkriminálják. A legegyszerűbb megoldás a kimoderálás. Láthatatlanná teszik a véleményt.
Aztán ott van az eszközök közt a sértegetés, a „lehülyézés”. Van, akit már ezzel el lehet űzni a fórumokról. Igyekeznek az „önkormányzat”-hoz kötni a megszólalót, majd ezt követően azt állítani róla, hogy ilyen kötődése miatt hiteltelen, hamis az állítása. Miközben egy-két tucat „független” olvasójuk-írójuk közé beeresztenek olyanokat, akik „dolgoztak már az önkormányzatnál” (és legtöbbjüket rossz munkája vagy még gyalázatosabb tettei miatt küldték el a polgármesteri hivatalból, vagy a város cégeitől, vagy valamelyik intézményből), és negatív véleményüket teljes mértékben és kritikátlanul elfogadják.
Ez a módszer összekapcsolódik a „lenyomozós-trükk”-kel. Cserép időnként leleplező írást tesz közzé az sz-en arról, hogy a számára kényelmetlen bejegyzések, kérdések kitől érkeznek. Ez valójában az anonimitás elvesztésével fenyegeti a fórumozókat. Azzal a félelemmel űzi el őket, hogy a továbbra is névtelenül maradó sz-pártiak előtt kiszolgáltatják őket.
Összekapcsolódik továbbá Cserép és Bejó monomániásan emlegetett „tanulmányával”, amit agyonismételt, de semmilyen formában, módon nem bizonyított állításuk szerint az önkormányzat készíttetett, és legfőbb célja az sz. tönkretétele, ezzel Meggyes Tamás polgármester ellenfeleinek totális megsemmisítése.

Mit gondol Cserép és Bejó, mit érhetnek el ezzel?

Éppen azt, amit a szerintük ördögien gonosz, sötétben konspiráló Meggyesről állítanak. Elrejtőzésre, elhallgatásra kényszerítik az önkormányzattal elégedetteket, azokat, akik egyetértenek Esztergom jelenlegi vezetésével, így egyeduralkodók lehetnek a politikai vélemények közlésének területén. Nemcsak az sz-en teszik ezt. Megkeresik azokat a megjelenési formákat, ahol a cenzúrájuktól független vélemények megjelennek (pl. blogok), és azok ellen is bevetik módszereiket, eszközeiket.

Kinek az érdekében teszik ezt? Mit remélnek, hogy ennyi pénzt tesznek fel az sz. működtetésére?

Az sz. az elmúlt években előbb a választáson elbukott MSzP-sek és támogatóik kizárólagos szócsövévé vált, majd felzárkózott melléjük néhány szélsőséges rasszista is. Itt-ott névtelen, valószínűleg kitalált álfideszes bejegyzést találhatunk, mindegyik közös bevezető mondata az, hogy a szerzők mind-mind régi fidesz-szavazók, de az esztergomi városvezetéstől elfordultak. Cserép azt állítja, hogy az esztergomi lokálpatrióta szólal meg benne újra és újra. Valójában a sértődöttség. Hiúsága szenvedett csorbát többször, amikor érdekeit nem tudta Esztergomé elé tolni. Bejó a közéletben profitál, a „jól megmondtad nekik”-vállveregetések mellett sajtómunkatársnak képzelheti magát, persze ha provokációi miatt felelősségre vonnák, eltűnik a közéletiség ködében. Ő elmondása szerint az esztergomiak érdekét és információigényét nézi, ezzel csak két hiba van. Bejó nem esztergomi, és hogy az esztergomiakat legtöbbször saját sérelmeről tájékoztatja, nem például az érdekükben induló fejlesztések milliárdjáról.

Kik szereznek hatalmat az sz-ben, és kik akarnak hatalmat szerezni Esztergomban?

Cserép és Bejó beállítása szerint persze az Esztergomban élők szükségletei, igényei generálják a bejegyzéseket. Ezt azért kell fennen hangoztatniuk, mert erre alapul hatalmi mesterkedésük következő lépése: mindezt a választott képviselet ellenében értékesíteni a politikai piacon. Miközben leélcsapatozzák, lemindenttudózzák az önkormányzati képviselőtestületben ülőket, a városvezetést, a demokratikus szervezetet, saját önjelölt érdekbrigádjuk jelentkezik a hatalomért. A közélet tematizálása után, sőt inkább azáltal a hatalmat ragadnák meg.

Név szerint?

Nézzük: Miavecz Jenő, az abszolút kisebbség, egyedül semmire sem mehet a lépviselő-testületben, együttműködni viszont képtelen a választott képviselőkkel. Hát kölcsönösen kiszolgálják egymást az sz. működtetőivel. Ő témát ad, az sz. ezáltal létezhet, nem fullad be, és cserébe teret ad Miavecz szélsőséges, éles, gyakran információalapokat nélkülöző, vagy éppen a valóságot eltagadó véleményének. Aztán ott van Láposi Elza, a testületből kihullot egykori főszocialista. Ott van Kovács Géza, a testületbe kerülés minden esélye nélküli szélsőséges minoritás.

Mi van a demokráciával? Cserép és Bejó folyvást arra hivatkoznak, nem ellentétes azzal az, amit tesznek?

Dehogynem. Az sz. hivatkozott írásai éppen Cserépék „Unser Kampf”-ja. Elidegenítik az olvasót a demokráciától, helyette áldemokratikus fórumot kínálnak, a bizalommal visszaélve a hatalomtól demokratikus választásokkal távolt tartott figurákat sztárolnak, akik csak a polgári önkormányzat elsöprésében értenek egyet, ellenőrizhetetlen hír- és pénzforrásokat használnak arra, hogy magukat a sajtó ellenőrző-számonkérő, pártfogoltjaikat a képviseleti döntéshozó pozíciókba emeljék. Hogy Cserép és Bejó miért „sajtós”, amikor éppen az általuk ellenőrizendő politikusokhoz hasonlóan oltogatják véleményükkel az olvasót? Olyan kérdés ez, ami magában rejti a választ: nem „sajtósok” ők, a kifejezést csak ellenzékiségük álcájaként használják. Hatalomszerzésüklért pedig kihasználják az sz. 15 percnyi hírnévre ácsingózó, sértett, dühös fórumozóit, akik személyes érdekeik sérelme mögött nem ismerik fel a közösség ügyeit.

Esztergom weimarizálódik, puccsistái pedig ott ülnek az sz. fórumain. És ezt a fórumot Cserép és Bejó biztosítja. Ne feledkezzünk meg pár összefüggésről. Az „ellenjobboldali” vezető bemutatkozásról a Meggyes elleni merénylet napján. A Misznéder-Horváth-Bádi-Bejó-Cserép videóról. Ezek a kapcsolatok jellemzőek, óvatosságra intenek.

Terrénum: terület, talaj, átv. (tudomány-) terület
Sztereotípia: felszínesen általánosító vélemény, negatív elképzelések és előítéletek együttese
Praxis: gyakorlat, gyakorlati tevékenyég, tapasztalat
Monománia: rögeszme, hóbort, indokolatlan cselekvésekre vezető kóros lelki állapot, amelyre rögeszmék, kényszerképzetek fellépése jellemző
Hipokrita: álszent, álszenteskedő; ~ viselkedésnek vagy cselekedetnek nevezik azt a gyakorlatot, amikor valaki olyan hitről, hiedelemről, érzésekről vagy erényekről prédikál, amelyek belőle hiányoznak, vagy amelyek neki nincsenek. A ~ viselkedéssel, álszenteskedéssel kapcsolatos a köpönyegforgatás, amikor valaki ~ módon mindig az uralkodó nézet képviselőihöz csatlakozik, gyakran ellentétes vagy ellenséges nézetek közt váltva, kizárólag személyes előnyök szerzése céljából. A latin hypocrisis, szerepjátszás, színlelés szóból, a görög hupokrisis, hupokrnesthai szavakból, szerepet játszani, színlelni: hupo-, hypo- + krnesthai, magyarázni, a krnein középső mód, megítélni, eldönteni; krei indo-európai gyökök között. Az irodalom talán leghíresebb álszentje Molière Tartuffe-je.

Hűbefos a sz@rgom-off-line-on megint veszi a bátorságot, hogy a sajtóról írjon. Miközben fejlesztgetik a ki tudja, honnan finanszírozott szennyirodalmukat, elfelejtenek szövegértelmezni, nyilvánvaló logikai bukfenceket vetnek a törvényértelmezés ágyásába, virág helyett.

Hogy én is képzavarral élhessek. Mert mi más, ha nem szezontafazonnal, hogy egyik állításának alátámasztására a törvényt idézi Jajdemoslék, miszerint "a sajtó segítse elő a társadalmi jelenségek közötti összefüggések megértését". Majd nemsokára élesen elítéli Sipos Imrét azért a megjegyzéséért, hogy szerinte a Hídlapnak bizony szólnia kell a fűnyírásról , a városszépítésről.

Persze ez Fujjmilyenócskánál kiveri a teljes dömösi biztosítékkészletet. Hát had szabadjom már megkérdeznem, Kirossz, szerinted az Európai Unióban, Magyar Köztársaságben, Esztergomban úgy kábé miről kellene szólni? Az Esztergomi közösség pénzén az Esztergomiközösségnek Esztergom ügyeivel kapcsolatban íródó lapnak tényleg egy ilyen dömösi nyikhaj individuál-liberális, vagyis egyéni-önző szempontjai alapján kellene megszólalnia? Na de miért? És miért, hogy egy oldallal elébb Kievitz bezzeg írhat arról, hogy szerinte mi lenne jó muskátlifronton (szigorúlag másnak, mert ő nem az a jómunkásember)?

Meg ugyanezt megkérdezném még Kisköcsög Jánostól is dettó, persze tőle azzal a kiegészítéssel, hogy olykecskeméti attitűdjével minek is akar még beleszólni a mi Esztergomi ügyeinkbe?

És miért olyan biztos abban, hogy "kis hazánk", "szűkebb pátriánk" vezetői ne tehetnének javaslatot újra meg újra különböző közügyekben? Hogy ne tehetnének javaslatot arra, mit tegyenek az Esztergomiak, teszem azt, városunk szépítéséért? "Népnevelő szándékká" kicsinylik le, ha a választott képviselőktől hangzik el, jelenik meg, miközben a senki által nem választottak partvonalról induló beszólásait a demokratikus intézmények kvintesszenciájaként tolják az arcunkba.

Pedig a tálkán csak lilaszagú okádás van, semmi több. Gyakran hazugságok, aljas rágalmak, mostanában egyre több cigányozás, bundás indulatok, "...még az anyját is..."-beszólások.

De Kurvarossz számára ez a sajtóetika, ez a polgári étosz, amiért síkraszáll. Nekünk azonban tudnunk kell: nem az. Az ő szövege a munkakerülő, ostobaságára büszke, uraságtól levetett, fogalomnélküli hang- és betűsorokat ismétlő párttitkárduma. "Társak, társnők. Gusztushúsz, kotmányunk, újkenyér. Miegymás..." - vagy valahogy így. "Kefirem."

Idebukfencezik a mi kis dömösi cenzorunk, pedig csak egy lappal előbb éppen Kiahecc nyomja ugyanezt a sódert, ugyanezzel az "illogizmussal". Buzgón párttitkározza azokat a képviselőket, akik füvet nyírtak, majd szembesíti az ő elvégzett munkájukat mások el nem végzett munkájával (miért, Judzsin, te hol nyírtál?). Mert szerinte ez az Esztergomi valóélet. Amiről persze nem a sok heny, here tehet, nem, őket Judzsin felmenti, szép kis népművelő, (fthöjj!), hanem persze azok, akik nyírták a füvet. Meccsoda okosság!

Aztán hirtelen kanyarral azt javasolja, hogy a város osszon ki virágládákat, miegyebet. Na, gratula, Heccjenő, mibe fogadjunk, hogy másnap már pönytyögöd a beadványt az Alkotmánybírósághoz, hogy a "taláros testület" ne már megengedje ezt a jogtiprást, magányszférába avatkozást, antiliber totalitarizmust, hiszen ahol virágot ültetnek, előbb-utóbb embereket is..., és ha most nem tiltakozunk a virágültetés ellen, akkor minket sem véd majd meg senki a boltba menéstől, a szemét levitelétől, extrém esetben a mosogatástól. Exodust! Egy virágmentes-fűnyírásmentes-munkamentes akárhová! Mert "ezek" már teljesen ellehetetlenítik az ősi liber értékeket, a mások pofájába szarást,a munkától undorodást, a közösség értékeinek gyalázását! A Punióban! Az Elvtársaságben! Miavisztánban-Gyurcsánylenden!

Mert Befos és Heccjenci tulajdonképpen lusták. A munkaiszonyt pofázással helyettesítik, a gondolkodást pedig szennylapok megjelentetésével.

Nem tudom, nem kérdeztem-e már: most akkor Bidzsi Esztergomi komédiázása az fizetett sajtóskodás, vagy ingyenkalandorság, a viszonzás kétséges lehetősége nélkül? Törvényes, vagy magánhősködés? Írászat, vagy a szokásos szájtépés? Mondjuk az APEH mit szólna, ha megkapargatná az adóbevallását? Feketemunka, zugírászat van-e?

Múlni nem szűnő undorral

Magától Értetődő

Azt írja hősünk, hogy miért nem gondoskodik az Esztergomi önkormányzat megfelelő parkolóhelyekről.

Hát, mondjuk kérdezze meg az önkormányzati képviselőt, lakhelye illetékessége szerint, ez lenne az első, nem Bidzsi-barát javaslatom, mert nem bírom ezt az ideszaladgálós-mindendbebelebeszélős-szelektívemlékezős buzerálást.

De inkább fogadjuk a távolról jött idegent jó szívvel, és nyissuk fel jobbra-balra nézni ugyan képes, de szemben mindenen elcsető-botló vaksággal megvert szemeit.

Szóval, kics Bidzsi, úgy kellene kezdeni a számonkérést, ha már idejössz közénk számonkérni minket, mert géniuszod Dömöst kinőtte, hogy kinyitod a Gyarapodás Programját. Nekem keményfedeles (első kiadás) van, mert én is érdeklődöm Esztergom iránt, csak bennszülöttként valahogy mshogyan, mint Bidzsi. Szóval ebben a keményfedeles első kiadásban a 21. oldalon van egy Parkolás című fejezet, és ennek az ldalnak a közepén a következők olvashatóak.

"A buszpályaudvar kiköltözésével a város központjában a sétatérré alakítandó Széchenyi tér, a piac és a kórház körüli területek kiváltására alkalmas parkoló építhető ki. A Hősök terétől az Arany János utcáig a két egyirányú útpálya zöld, fás, bokros sávval lesz elválasztva egymástól, parkolni minkét sávban lehet majd. A Simor utcában a tvlsági buszok forgalma megszűnik. Ez összesen mintegy 300 parkolóhelyet biztosít a városközpont közelében.

Újabb területeket nyertünk a Mikszáth, Jókai, a Deák utcák egyirányúsítása révén. Hasonló módon kívánjuk lehetőv tenni a várakozást a Szent Tamás-hegy jelentős részén."

Ezekkel az idézetekkel kapcsolatban az jut eszembe, hogy szorgos Eszteromi népünk mételyezője miért vot olyan büszke, amikor a GyP-t plagizálta a sz@rgom offline kiadásában, szóról-szóra, és miért feledkezik meg erről az utánanézésről, amikor a képviselőinket és a polgármesterünket kéri számon az általa hiányolt tervezésért.

Továbbá az is az eszembe jut, hogy mikor fog kirobbantani egy forradalmat, hogy a mostani büdös-zajos buszforgalom alól felszabaduló Simor utcában ne legyen parkoló.
Az első lépéseket már megtette: a f@szgomon már elindult az új páyaudvar elleni kampány. Esztergomunk viszont olyan bonyolult belső szinergiájú, ergonómiájú rendszer, amiben a Bidzsi-féle törés-zúzás óriási károkat okozhat, és okoz is. Vagyis ha kilőnek egy-egyfontos projektet, bedől egy másik. A fenti idézetet alapul véve: ha szerény dömösi viszonyokat szokott eszével belebarmol a forgalmirend szervezésébe, akkor rögvest parkolóhelyeket veszít a város.

Meg azt is szeretném még kérni a Tibi bácsitól, hogy Bidzsi mutasson olyan, infrastruktúrával (nemcsak közmű, de útcsatlakozás, tömegközlekedési kapcsolatok stb.) rendelkező, alkalmas méretű és elhelyezkedésű területet, ami alkalmas lenne parkolók létesítésére. És még azt is szeretném kérni a Tibi bácsitól, hogy Bidzsi majd ne lázítson ismét, hogy messze van, meg mégis inkább parkolna az elé a ház elé mindig, ahol dolga van, és ne zavarogjon, hogy a "Parkolj és Gyalogolj/Buszozz(vagy Bussz?)" parkolókkal az Esztergomi önkormányzat ne korlátozza az Esztergomiak jogát, hogy annyira közel mehessenek úticéljukhoz, hogy gyakorlatilag ráálhassanak mind a négy kerékkel.

Kérdés, hogy kell-e nekünk, Esztergomiaknak ilyen belebarmolós-megtévesztős-nekemsemmisemdrága-tudálékos figura, illetve kell-e hallgatnunk arra, aki személyes (és kiprovokált) sérelmét az Esztergomiak ügyei elé helyezi.

Nincs Önökben véletlenül olyan érzés, hogy ezek a Bidzsi-megszólalások úgy ugranak rá Esztergomra, mint a "haveri kutya" a HírTv-sekre az ellenük tervezett-szervezett-megkísérelt merénylet során?

Ohhohó, Cserép János is megjelent a hozzászólók között. Miután ő engem többször kimoderált a honlapjáról, ezért én is korlátozni fogom megszólalásait. De miután a polgármester sajtófelelősével kapcsolatban találgatása már megjelent, és én meg nem szeretném, hogy a referenst emiatt itt, vagy a sz@rgomon kóstolgassák, és mivel Cserép annyira-de-annyira feladta a labdát, hát válaszolnék.

A közösségi portálra hivatkozást a f@szgom több helyütt rögzíti, például a böngészőlap címében is, ami megnyílik a monitoromon, meg az alapelvek, a bemutatkozás szövegében is. Jogász ismerőseim vannak elegen, kinek nincsenek, megerősítették azon nézetemet, aminek előző bejegyzésemben hangot is adtam.

Apropó: most akkor milyen viszonyban van a sz@rgom és Bidzsi, Cserép és a Bidzsi-büdzsé?

Magától Értetődő

Volt egy lakossági fórum.Tájékoztatást adott azon a fórumon két képviselő, dr. Kolumbán György és Petrovics János a Bánomi Átörés II. építéséről, a Kölcsey-Petőfi utca rekonstrukciójáról.

Az útépítés ősszel kezdődik, közel 900 000 000 (kilencszázmillió) forintot költünk rá, 220-240 milliót pályázati forrásból, a többit a mi pénzünkből. Emellett a Hősök tere-Terézia út-Dobogókői út felújításához adunk több mint 300 000 000 (háromszázmillió) forintot körforgalomra, lekanyarodó sávra, erre-arra. A kényelmünkért.

A képviselők a kényelmetlenségeket sem hallgatták el. Építkezés, forgalom. A hallgatóság egy része helyeselt, egy része nem. Tudósított az ETV, tudósított a városi honlap.

És írt természetesen a mi dömösi hülyegyerekünk is. Mivel kezdte az  írást? Miről értekez ez a Bidzsi a 900+ millió forintos építkezés, az új Esztergomi főút kapcsán?

Azzal, hogy őt, a SAJTÓ MUNKATÁRSÁT hátrány érte. Azzal, hogy a sajtótörvényt idézi. Tudósítás, az nuku.

Bidzsi milyen jogon kezdi egy milliárdos beruházásról szóló tudósítását azzal, hogy őt a sajtó munkatársaként hátrány érte?

Részletesen a következőkre vagyok kíváncsi:

--- Bidzsi munkatársa-e a szeretgom–off-line kiadásának?

Mert Cserép János azt állítja, nem alkalmazza Bidzsit. Ezt Bidzsi is erősítgeti úton-útfélen. Ha nem alkalmazza, akkor nem munkatárs. Ha nem munkatárs, nem sajtós. Ha nem sajtós, nem hivatkozhat a sajtótörvényben szabályozott jogaira.

--- Ha meg állítja, hogy nem alkalmazza, de mégis, akkor vajon erről mit mondanának az APEH és más szervek kedves ügyintéző munkatársai?

És mit mondanának Bidzsi oly rejtélyes megélhetéséről? (Pár dolgot a blog előlapján összefoglaltam, a többit meg láthatják a későbbi jegyzetekben.)

--- Aztán azt is kérdezném, Bidzsi, aki a szeretgom–on-line változatának élő motorja, milyen jogon nevezi mesterkedését „sajtónak”?

--- Milyen jogon nevezi „híreknek” az általa felszerkesztett dolgokat, szövegeket, akármiket az említett honlapon? Mert a szeretgom–on-line nem sajtótermék, hanem közösségi honlap. Ilyformán persze Bidzsi megint nem sajtómunkatárs, jogok neki nem járnak.

Pláne nem többletjogok a mi egyszerű Esztergomi választópolgári jogainkhoz képest. Vagyis ha illetlenül viselkedik egy rendezvényen (mert több résztvevő állítja: úgy viselkedett, ráadásul dr. Kolumbán nem is az eseményről akarta elzavarni, hanem a demonstrációs táblától, amit Bidzsi, a széleskörű tájékoztatás fedettpályás rekordere, mondjuk inkább: paralimpikonja, esztétikátlan öntestével takart el a résztvevők elől), el lehet zavarni a sajtótörvény nézegetése nélkül.Mellesleg ha egy sajtómunkatárs tette volna ezt, akkor is el lehet zavarni.

--- Egyébként a szeretgom–on-line keretei közt végzett tevékenységéért kap javadalmazást?

Mert idejét nagyrészt ott tölti, moderációs joga van (persze, ettől még a „Nagy Attila kinyalhatja” és a „Sipos pénzért az anyját is…” fennmarad, sőt, de eltűnnek a Cserepet, Bidzsit, szocikat, HáromPerGézát támadó írások), galériája, blogja számtalan.

--- Utolsó kérdésem: miért kell ennek a tehetségtelen, ámde rettentően elfogult mitugrásznak úgy tudósítani egymilliárd forintunkról, egy 30 000 embert + Esztergom térségét kiszolgáló főútról, hogy ennyire pitiáner és állítólagos, meg sem történt sérelmével kezdi az írást? Személyeskedésével miért írja felül a mi Esztergomi KÖZérdekeinket?

Javaslatom, Tisztelt Esztergomiak, a következő. Ha ez a pióca Önökre, nálánál messze tisztességesebb, kedvesebb, egészségesebb, szebb, egyszerűen normális emberekre rátapad, kérem, hajtsák el, és nyugodtan fenyegessék meg perekkel, ádáz eljárásokkal.

Mert nem sajtós ő, így még közterületen (és a köz előtt megnyitott magánterületen) és nyilvános eseményen (tüntetés, megemlékezés, képviselő-testületi ülés, lakossági fórum, képviselői fogadóóra) sem kell tűrnünk provokációit, a képünkbe tolt fényképezőgépét. Bidzsinek nincs helye a közéletben, és nincs helye a szemünk előtt.

Úgy meg pláne nincs, hogy egyszer az Esztergomi szocik, egyszer a MÖM-ösök sajtóanyagait pakolja fel, csak azért, hogy mondvacsinált összefogást teremtsen a széljobb és a balszél között.

Ellenünk, kicsiny, és kedves Városunk ellen.

Kaméleon-optika: egységbe forraszt a kis Bidzsi.

És szeretném nyomatékkal feltenni a kérdést: szóval ez a Bidzsi miből él?